Se vége, se hossza az új Tolkien-filmeposznak
szerk. 2002. december 20. 20:38, utolsó frissítés: 20:11Precíz odaadás, nagy kockázat, alázatos hozzáállás, gonoszság és pátosz groteszk elegye, lélegzetállítóan sötét, zsíros második fogás: néhány jelzõ arról, hogyan fogadta a sajtó a másik karácsonyi sikerfilmet, a Gyûrûk ura 2-t.
Movie Review: Elvis Mitchell
Peter Jackson rendezõ a regény szellemét precíz odaadással rekonstruálja -- a film második részére, a "The Two Towers" -ra elragadó cselekményvezetés jellemzõ. Nem idézi fel az elsõ rész fontosabb eseményeit, hanem ott folytatja, ahol az elsõ rész abbamaradt. (…) Sokat kockáztat azzal a rendezõ, hogy az igen bonyolult elõzetes információkat kihagyja. Még akkor is, ha az elsõ rész bevételei akkorák voltak, hogy azzal az Egyesült Államok gazdaságát fel lehetne lendíteni, valószínûleg vannak olyan nézõk, akik nem tették önmaguk lényegévé a "Gyûrûk Ura" kronológiáját.
Sõt, talán olyanok is akadnak, akik egyáltalán nem is látták az elsõ részt, de megnéznék a másodikat az elsõ rész híre miatt. Õk nemigen fogják érteni a film cselekményét. (…) Soha nem viselkedett még ennyi alázattal rendezõ adaptációs alap iránt. Jackson tehetsége éppen abban áll, hogy a regény iránt érzett áhítatát filmre viszi. A rendezõ személye és a regény eggyé válik. Jackson célja az, hogy a nézõk számára ugyanazt a zavarbaejtõ érzést adja vissza, amit a szereplõk éreznek.
Gregory Weinkauf
Tolkien élvezetes regénye ugyanolyan ügyesen van adaptálva, mint a múlt évi rész. A második rész mintha hozzá lenne forrva az elsõ részhez. (…) Miután a grandiózus bevezetõ rész az év egyik legkelendõbb filmje, és a kollektív filmtudat része lett, ideje együtt továbbkalandozni a szabályok híján levõ új területekre. (…) A "Gyûrûk" szereplõinek színészi játéka nagyjából abban merül ki, hogy a hosszú premierplánok során megállják pislogás nélkül -- sajnos az idõ meg fogja tépázni ezt a hatalmas hatású filmet. (…)
Gollum alakja azonban remekmû úgy Tolkien-nél, mint Jacksonnál – gonoszság és pátosz groteszk elegye; mindannyian ismerünk valakit, aki hozzá hasonlít, vagy pedig mi magunk vagyunk hozzá hasonlók. (…) Valószínû, hogy a nézõközönséget – a "komoly filnézõket" és az "õrülteket" – az fogja két táborra osztani, hogy habár hatalmas energiát fektettek a számtalan ork lemészárlása legkisebb részleteinek kidolgozására, a film megválaszolatlanul hagy néhány olyan egyszerû kérdést, mint: vajon Legolas vagy Hugo Weaving szarik-e néha az erdõben? (…)
Howard Shore filmzenéje szinte hangjegyre pontosan megegyezik elõzõ munkájával, a "Gangs of New York" zenéjével. (…) Mindennek ellenére a "The Two Towers" az év legnagyobb kalandja, és Jackson némileg korlátolt, de lelkes adaptációja nem ölte ki a regény lelkét.
Chuck Russell
Úgy, ahogy a regénybeli történetnek megvan a bevezetõ, cselekmény és megoldás része, a "The Two Towers" mindenképp a cselekmény-része a trilógiának. Az elsõ részben megismerjük Középfölde elbûvölõ világát, most végignézzük, ahogy ez a világ teljesen szét van rombolva. Szomorú és lélegzetállítóan sötét film.
Slate: David Edelstein
Peter Jackson nem zavartatja magát olyan kicsinységekkel, mint a film kezdete és a vége. Nem kételkedve abban, hogy a közönség már látta az elsõ részt, egy jó zsíros második fogást szolgál fel. (...) A karakterek vázlatosak, és a három párhuzamos cselekmény állandó keresztezõdése miatt nincsen a filmnek csúcspontja. (…) A film kétharmada egy követhetetlen csatajelenet, a nézõ csak azt láthatja be: sok tündér és uruk nem fogja túlélni a filmet.
The Globe: Liam Lacey
Hát elkészült a "Gyûrûk urá"-nak minden értelemben pokoli második része (…) amely 300 millió dollárba került. (…) Van benne középkori ostrom, közelharc és hullahegyek. (…) Nagyon látványos, de bizonyos viszonyulásbeli ambivalencia elkerülhetetlen: remekmûnek tarthatod, de ne lepõdj meg, ha mások azt mondják: rossz. (…) Az igazság az, hogy habár a film a számítógépes grafika hatalmas gyõzelmének tekinthetõ, ugyanakkor hosszú, folyton ismétlõdõ és naiv. A gonosz (például Sarumon erõdje) jellemzõi például: hangos ordibálás, rossz idõ, romlott fogak és hangos zene – mint egy brit heavy-metál banda.
New York Post: Jonathan Foreman
Sötétebb, cselekménydúsabb és erõszakosabb az elsõ résznél, ugyanakkor képileg és speciális effektusok terén legalább ugyanolyan jó, mint az elsõ rész. Eddig még senkinek nem sikerült ennél természetesebbnek ható számítógép-generált képekbõl álló filmet készíteni. (…) A "Star Wars" elbújhat mellette.(…)
Néha azonban neveséges az, hogy amikor a szereplõk egy olyan helyre érkeznek, ahol soha nem jártak, magabiztosan kijelentik: "ez Gorgonzola völgye". (…) A másik hiányosság az, hogy csak akkor lehet egyes szereplõket beazonosítani, ha igazán jól ismered a regényt.