Moore mellett magyar és román filmrendező is nyert Cannes-ban
S. Z. 2004. május 26. 16:00, utolsó frissítés: 15:56Sok (rossz) szokás borult az idei, 56. cannes-i filmfesztiválon: román és magyar rendezők is pálmát nyertek isten tudja hány év után. Ami pedig senkit nem lepett meg: egy Bush-ellenes dokfilm vitte a nagydíjat – bár ez a díj hagyományosan művészfilmeknek dukál.
Hat évvel ezelőtt szerepelt utoljára magyar film a cannes-i filmfesztivál hivatalos programjában: az idén Mundruczó Kornél Kis Apokrif No. 2-jét és Antal Nimród Kontroll című alkotását mutatták be – ez utóbbi film meg is nyerte az elsőfilmes rendezőknek járó Ifjúsági díjat. A Kontroll kritikusok szerint eséllyel indult az Arany Kamera díjért, de ez a díj végül nem jött össze Antalnak. Az azonban szinte biztosra vehető, hogy cannes-i díjjal a film nemzetközi karriert fog befutni.
Vizuális megoldásaival hódít a Kontroll
Az idei kolozsvári Filmtettfeszten is bemutatott Kontroll sztorija: egy lecsúszott mérnök, Búlcsú kalandozásai jegyellenőrként a budapesti metróban. Helyenként meglepő, hogy a rendező mennyi kis, kedves sztorit tudott kihozni a banálisnak tűnő metróból, de sajnos a rég megunt toposzokat is előráncigálta: a filmben a jó harcba száll a rosszal, legyőzi azt majd felmagasztosul. Így a Kontroll nem annyira történetével, mint inkább vizuális megoldásaival hódított: a hideg, stilizált színek és a jó kompozíció teszik hatásossá (és élvezhetővé) a mozit. A Kontroll számára mintegy a cannes-i díj szinte biztosra vehető nemzetközi karriert jelent.
A legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát a román Catalin Mitulescu Trafic című művének ítélték: útban egy üzleti találkozóra Tudornak, a főszereplőnek van 20 szabad perce. Így meghív egy lányt egy kávéra és kislányáról mesél neki. Mitulescu-nak ez a harmadik cannes-i részvétele. Idén egy másik, szintén fiatal román filmrendező, Corneliu Porumboiu Calatorie la oras című rövidfilmjét is bemutatták a fesztiválon. (Mindkét rövidfilmet vetíteni fogják a Transilvania Film Festival-on.)
A Bush-ellenes mozgalomból kovácsolnak tőkét?
A fődíjat azonban Michael Moore Fahrenheit 9/11 című dokumentum-filmje: már a mustra programjának nyilvánosságra hozatalakor híresztelték, hogy a Bush-kormányzatot kritizáló dokumentumfilm lesz a főszereplő.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokról szóló dokufilm naiv elbeszélőmodorával a rendező az amerikai elnök, a Bin Laden-család, és a szaúdi uralkodóház közötti pénzügyi kapcsolatot sejtet. Rossz nyelvek szerint azonban nem mond semmi újdonságot egy, a napi politikával igazán naprakész embernek, ráadásul pedig nagyrészt archív filmanyagból lett összevágva.
A kritikusok többsége szerint a két éve Oscar-nyertes "Kóla, puska, sültkrumpli" sokkal jobb film a Fahrenheit 9/11-nél. A zsűri indoklása szerint azonban az alkotás "filmes értékeket" is felmutatott, ezért ítélték neki a díjat. A Quentin Tarantino által vezetett testület azt is kijelentette, hogy a díjak odaítélése nem politikai alapon történt: az azonban kétségtelen, hogy a fesztivál utóbbi években kissé megkopott tekintélyét szándékoztak visszaállítani. Ebben pedig egy művészfilm helyett inkább Moore segít Cannes-nak.
A rendező a sajtó előtt többször elismerte: a Bush-kormány megbuktatása volt a célja a film elkészítésekor. "Ezzel gondoskodtok arról, hogy az amerikaiak is megnézzék ezt a filmet" – mondta Moore, ugyanis az Arany Pálmával a kezében ugyanis szinte biztos, hogy művét bemutatják az Egyesült Államokban a választások előtt. (A gyártó Miramax tulajdonosa, a Disney letiltotta a forgalmazást, mert nem akart politikai vihart, azaz nem akarja elveszíteni a Bush-kormányzattól a Disneylandekre kapott adókedvezményt.)
Arra, hogy a tizennyolc versenyfilm közül egy dokumentumfilm győzzön Cannes-ban, Jacques Cousteau 1956-os filmje, a The Silent World óta nem volt példa, azonban a film reklám-kampánya is rendhagyó volt: egyáltalán semmilyen promóciós anyag nem készült – még plakátok sem – a médiában a híresztelések, botrányok miatt azonban már az is kívülről tudta, miről van szó, akit általában nem is érdekelnek a filmek.