Lakótelepen lakik a pasi
S.M. 2003. november 27. 18:19, utolsó frissítés: 17:59#b#[filmszemle]#/b# Tudod milyen egy #b#szexmániás nagytesó#/b#? Ha mégis kíváncsi vagy rá, Dyga Zsombor filmjét ne hagyd ki!
Az erdélyi közönség számára is ismerős környezetben forgatott filmet a nálunk egyelőre még ismeretlen Dyga Zsombor. A magyar fővárosban játszódó mozgókép ugyanis – az untig filmezett bérházak után – most egy hamísíthatatlan budapesti lakótelepre, a Békásmegyerre invitál . Az azonosulás mégsem lehet egészen tökéletes, a pesti „blokk-negyed” azért még mindig egy klasszissal a hazaiak felett áll.
Itt is – mint bármely valamirevaló lakótelepen – nyugis hétköznapi élet folyik, akár egy faluban. Mindenki mindenkit ismer, és a kíváncsi szomszédasszonyok a lépcsőház előtt álló autókról mindig tudják, hogy épp kihez érkeztek vendégek. A lakótelep – Dyga látásmódjában – otthonosan berendezett világ is lehet, nemcsak betonoszlopok tömkelege, ahol a B.U.G. Mafia rappeli a hely farkastörvényeit.
Nemcsak Amélie Montmartre-i szomszédságának, hanem Békásmegyernek is megvannak a maga csodabogarai. Ilyen például az újságosbódé tulajdonosa, Sziszi (Elek Ferenc), aki, ha napilapot nem is, de szexmagazint mindig tart raktáron. Érdekes figura még a vén mozigépész – Kovács Lajos sokadik remek alakításában – aki bölcs öregként segíti a fiatalokat eligazodni a szerelem rögös útján.
A film sztoriját első szám egyes személyben, monológszerűen meséli Artin (Welker Gábor), a főszereplő, aki egyben a film fő szenvedő alanya. Milyen lehet egy pornóíró, szexmániákus báty (Nate - Schmied Zoltán) gátlásos öccsének lenni? Mint kiderül, ez egy igazán konfliktus-gazdag helyzet. A bátyó például folyton cikiz, mert még egy lányt sem tudsz felszedni.
Viszont az érzékeny lelkületnek van egy nagy előnye: jobban odafigyelünk belsőnk rezdüléseire, ergo könnyebben felismerjük, ha végre eljön a Szerelem. Főleg, ha az egy szőke futárlány alakjában materializálódik, aki nőies kecsességgel veri szét az utált tesó autóját. És amint a legkisebb királyfiról szóló mesékből tudjuk, az idősebb sarj a végén hoppon marad, és az ifjabbiké lesz a királylány és a fele lakótelep.
Dyga Zsombornak ez az első igazi közönségfilmje, eddig inkább csak a fesztiválok látogatói ismerhették meg rövidfilmjeit. A sztori tulajdonképpen önéletrajzi ihletésű, a rendező maga is lakótelepen nőtt fel, és – a főbb szereplőihez hasonlóan – film- és zene-buzi volt. Ezért senki se lepődjön meg, ha a filmben egy kicsit újramixelik a Casablancát, valamint Guy Ritchie is tiszteletét teszi. A sound-tracket egyébként hamísíthatatlan békásmegyeri zenészek jegyzik.
És még nem is említettük a pergős párbeszédeket, és az ütős poénokat. Dyga Zsombor elhiteti velünk, hogy a szürke házak között is színes az élet. És holnaptól talán mi is másképp fogjuk interpretálni a monostori létet.